History – A JUDI Vendégház története

„Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belőle a jövőt!” - Konfucius 
Volt egyszer három barát (1968 tájékán), akik fiatalon – kicsit szegényen, de bizakodva a jövőben - hárman vettek meg egy Körös parti telket a Macózugban. Kicsit mocsaras és teljesen elvadult volt. Feltöltötték földdel, kiírtották a nád nagyobb részét, megtisztították, telis tele ültették gyümölcsfákkal. Szinte minden szabad percüket kint töltötték, vagy horgászással, vagy kertészkedéssel. Később a középső telkes eladta a részét a két másik barátnak, így már ½ -1/2 -ed telkük lett. Előbb egy régi kenyeres kocsi „puttonyát”, - melyben a fiú, (vagy ahogyan a helyi tótok mondták a klapec) még ott aludva edzőtáborozni is tudott – telepítette le „Matyi Papa”, az Ő részén, a „birtokon” ahogy akkoriban mondták. Majd egy lakókocsit állított itt fel, végül egy Alpesi típusú kis (bontásból) faházat építettek a fia barátjával. Matyi papa és Edit mama megszámolhatatlanul sok boldog órát, napot, hetet töltött itt, élvezve a természet csendjét, a madarak füttyét, a halak csobbanását- a békák brekegését, s persze öntudatlanul is átplántálták ezt gyermekeikbe. Itt mindig jutott a szomszédnak is néhány jó szó! Koruk előrehaladtával – hiszen 80 felett jártak már - odaajándékozták a kis zártkertet a „klapcinak”, mondván, hogy új párjával azoknak „annyi örömük legyen benne, mint amennyi nekik volt”. A fiú, úgy gondolta, ahogy Reb Tevje találóan fogalmaz a „Hegedűs a háztetőn” –ben: “Hagyomány nélkül olyan ingatag lenne az életünk, mint hegedűs a háztetőn.” Azonban azt is gondolja, hogy a hagyományok és azok tisztelete nem lehet dogmatikus és nem lehet gátja annak, hogy „jól érezzük magunkat a bőrünkben”. A fiú és párja elkezdték a házikót modernizálni, kicsit felújítani, de a lehető legtöbbet igyekeztek megtartani abból, ami az imádott szülők lelkében élt! Tata még látta a változás elejét. Még a fiú ki-ki hordta kocsival, hogy osztozhasson örömében, de mire készen lett, Tata már csak a „felhő szélén lóbázva lábát, egy sportszeletet majszolva, huncutul mosolyogva” szemléli mi is történik a „birtokon”. Kicsit szomorkás, hogy tevőlegesen már nem tudott részt venni a felújításban, de öröm járja át lelkét, hogy az Ő emlékének és neje tiszteletére hozták a gyerekek rendbe azt! A fiú, párjának tisztelegve a szeretetért és odaadásért „JUDI Vendégház” névre keresztelte a helyet. A lehető legtöbb időt töltötték ott. Itt látnak téged is vendégül, pihenni vágyó, aki betérsz hozzájuk. 
Reméljük téged is megérint majd a hely szelleme, a nyugalom, a béke, az öröm és boldogság szigete lesz számodra is, s visszatérsz majd hozzánk! Isten hozott benneteket minálunk!